top of page
  • Szerző képeGroenk

A mangalicáról

Tudd meg, miért különleges mangalica sertés húsa és zsírja, ismerd meg mangalica tenyésztő partnereinket és hogy honnan érkeznek hozzánk a díjnyertes termékek. Ismerd meg a megyaszói Harangod Hús mangalica termékeket!



A mangalica termékeinkről gyerekkorom jut eszembe, nagyszüleimnél minden évben háromszor vágtunk disznót. Bár órákig kavartuk a zsírt az üstben, hogy tepertő legyen, soha nem volt a kedvencem még a friss tepertő sem. Most viszont minden túlzás nélkül mondom, hogy a Tokaj Vicinitas mangalica tepertőkrém a kedvencem lett, kenyérre kenve vagy akár egy kis paradicsommal, újhagymával fogyasztva is mennyei.

Ha nem ismered a mangalica történetét, nincs elég információd arról, miért egészségesebb a mangalica húsa, mint a hagyományos sertésé, olvasd tovább – és tudd meg, milyen csúcsminőségű mangalica termékeket találsz delink polcain.

Mit kell tudni a mangalicák történetéről? Mióta ilyen népszerű a mangalica húsa?

A mangalica sertés Európa egyik legősibb disznófajtája, eredete az 1830-as évekig nyúlik vissza. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején József nádor sertések keresztezésével hozta létre a mangalicát, mely eleinte a Habsburg császári ház számára volt fenntartva, ám ízének köszönhetően rendkívül népszerű és kedvelt lett: a 19. század végére Európa legjelentősebb fajtájává vált.

I. Ferenc József császár 3 millió egyedet számláló állománnyal rendelkezett, az akkori sertéskiállítások valamennyi díját megnyerte. A fajta legvirágzóbb időszakát 1850 és 1950 között élte.

A nagy változás 1950-es években jött, ugyanis a modern tudomány akkor amellett foglalt állást, hogy a telített zsíroknak egészségkárosító hatásuk van: a szalonnát károsnak nyilvánították, és a mangalica tenyésztése visszaesett.

A mangalica tenyésztésének az új mezőgazdasági technikák bevezetése a ‘70-es évektől újabb impulzust adott. Azonban a mangalicasertés nagy területigénye és nagyon lassú reprodukciója miatt nem igazodott az intenzív mezőgazdaság új stílusához, ezért más, importált sertésfajták léptek a helyébe: vékonyabbak, és gyorsabb növekedésűek, és ezzel megkezdődött a mangalicasertés drasztikus kiszorulása a mezőgazdaságból...

Majd jöttek a ’90-es évek és a rendszerváltozás nem csak a politikában, de a mezőgazdaságban is beindított változásokat. Egy spanyol sonkagyár örökösének és egy vállalkozó kedvű agrármérnöknek véletlen találkozása kellett ahhoz, hogy újra népszerű legyen a mangalica húsa és ezzel a mangalica húsa és a mangalicából készült termékek visszakerüljenek a világ gasztronómiai kínálatába.

Mit kell tudni a mangalicahúsról?

Ami az ’50-es években még nem volt ismeretes, hogy azonos mennyiségeket alapul véve a mangalica zsírja kevesebb telített, és több telítetlen zsírt tartalmaz, mint a vaj és ellentétben a margarinnal és a hidrogénezett növényi zsírokkal, nem tartalmaz transz-zsírokat.

A mangalica a világ egyik legnagyobb méretű sertésfajtája. A mangalica sertés zsírja átlagosan 65-70%, a sovány hús az állat mindössze 30-35%-át teszi ki. A mangalicasertés húsa vöröses, nagyon krémes, fehér zsírfoltokkal – már 32 °C-on olvad.

Omega-3 és -6 zsírsavakban, azaz többszörösen telítetlen zsírsavakban és természetes antioxidánsokban gazdag. Ebből kifolyólag egészségesebb, mint az intenzív gazdálkodásban használt fehér sertésfajták zsírja, ráadásul a szív egészségére is jó hatással van.

A Debreceni Egyetemen végzett tanulmányok szerint a mangalica zsírjában megtalálható Omega-3 szintje 2-3-szor magasabb, mint egyes halfajták esetén.

A mangalica tenyésztése


A mangalicasertés életmódja és természetes táplálkozása miatt kizárólag őstermelői, és nem nagyüzemi mennyiségben tenyészthető. Ennek köszönhető, hogy húsa fiomabb, minőségibb és a mangalica feldolgozott termékek is egészségesebbek, mint a nagyüzemi sertéstelepeken nevelt állatokból készített termékek.

Kínálatunkban 25 féle mangalica terméket találsz a tarjától kezdve a mangalica kolbászokon, mangalica szalámikon át egészen a mangalica zsírig és mangalica tepertőig, és a közkedvelt mangalica szalonnákig.

Hozzánk Megyaszóról, a Harangod Hústól érkezik a mangalica.

Megyaszói Harangod Hús – Tokaj Vicinitas termékek Megyaszóról

A Megyaszón található Harangod Mag cégcsoporttól érkeznek hozzánk a feldolgozott mangalica termékek.

A Harangod Húsnál a mangalica tenyésztés 2003-ban indult, az állományban mindhárom színváltozat (vörös, szőke, fecske) megtalálható. Mangalicáik külterjes szabad tartásban, karám rendszerben nevelkednek, ahol szabadon mozoghatnak.

A szabadon tartás és természetes takarmányozás révén erős szervezeti szilárdságú, egészséges egyedek születnek, mely kiváló minőségű húst és a szalonnát eredményez. 400 darab tisztavérű tenyészkoca és 15 tenyészkan adja a szaporulatot, így biztosítják a genetikai változatosságot. Az állatállományuk átlagosan 4000 egyed.

A hosszú felnevelési idő, ami általában másfél-két év feltételeit a nagy területen történő szabad mozgás és a takarmányozás biztosítják. A saját területeiken megtermelt GMO-mentes haszonnövényeket használják fel takarmányozásra, mint a kukoricát, búzát, árpát, tritikálét vagy a sütőtököt, az évszaknak, a jószág igényeinek, valamint a korának megfelelő összeállításban.

A gazdaságban felnevelt mangalicák takarmánya szóját nem tartalmaz, húsuk garantáltan antibiotikum-és GMO-mentes.




A mangalica sertések nyáron zöldtakarmányt és takarmánytököt is kapnak a saját termesztésű gabonafélék mellett. A takarmányozás oka és célja, hogy a tenyészállatok lassan növekedjenek és szépen fejlődjenek - a megfelelő ásványianyag és vitaminellátás mellett.

Sonkáik szabadtartású mangalica egész combjából készülnek, durva tengeri só felhasználásával, majd levegőn érlelve 18-36 hónapig, ez alatt alakul ki jellegzetes ízük. Az alapanyagbázist a szabad tartású mangalica biztosítja, mely által a hús magas minőségű és élvezeti értékű.



Díjnyertes Tokaj Vicinitas mangalica termékek

Gratulálunk a megyaszói Harangod Húsnak, hogy 2020. októberében két díjat is kaptak:

- Aranyszalag Minőség minősítő védjegyet és

- a nemzetközi Great Taste élelmiszeripari minősítést

Az Aranyszalag Minőség védjegyről

Az Aranyszalag Minőség védjegyet egyébként a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapította 2013-ban, azzal a céllal, hogy a kitűnő minőségű helyi alapanyagokat, termékeket értékelje és bemutassa a fogyasztók számára. A díjazottak nem tömegtermékek, hanem olyan készítmények, melyek egy-egy önálló karakterrel rendelkező termőterületről, vidékről származnak és kiváló minőségben készülnek. Az Aranyszalag odaítélésében részt vesznek az ország legjobb séfjei, konyhafőnökei és természetesen a fogyasztók.


bottom of page